2012. október 31.
Rákoscsaba kisebbik – egykor volt strandja – Rákoscsaba-Újtelepen található.
Az 1 hektárnyi területen két medence került kialakításra. Az 50 méteres hosszúságú úszómedencét – a megszokottól teljesen szokatlan módon – középen kettéválasztották. Így biztosították azt, hogy amíg az egyik részt leengedik, s újra feltöltik, addig a másikat használhassák a fürdőzők.
Szintén érdekessége (volt) ennek a strandnak, hogy a medence, nem hosszirányban, hanem keresztirányban lejt. Ez a megoldás tette lehetővé a kettéosztást, hiszen így mindkét térfélen egymástól függetlenül tudták garantálni a víz folyamatos mélyülését, ami a régi műszaki eljárásokban (gravitációs elvezetési mód) szinte minden medencét jellemzett. (tovább…)
2012. október 3.
Az 1936-ban megnyitott Rákoscsabai (Mária) Strandfürdő közvetlenül a Budapest-Hatvan vasútvonal mellett helyezkedik el.01.jpg
A 2 hektáros, egykor platánokkal, és juharfákkal szépen telepített területen két medence található. A téglalap alakú úszómedence 50X25 méteres nagyságú.
Az úszómedencék kivitelezésénél nem megszokott módon, mind a négy oldalon lépcső vezet a medence aljáig, de úgy, hogy a hosszú oldalon csak a teljes hossz feléig tart a lépcső.
(tovább…)
2012. július 22.
Az Orczy-kert nevét Orczy Lőrinc tábornokról kapta. 1783-ban azért vásárolta a területet, hogy ott vadászhasson.
A tábornok fia a vadászterületből angolkertet varázsolt, ami – miután megnyitották a nagyközönség előtt is – hamarosan a fővárosi emberek kedvelt kirándulóhelye lett.
A park annyira és felkapott volt, hogy 1815-ös pest-budai tartózkodása során Ferenc császár, I. Sándor cár és Frigyes Vilmos porosz király közösen látogatták meg és élvezték szépségét.
1829-ben a kertet a magyar katonatisztképzés számára vásárolták meg, s az elkövetkező években Pollack Mihály tervei alapján ide építették a Ludovika Akadémiát. Ekkor a közpark jellege teljesen háttérbe szorult, az akadémia gyakorlóteret és lovaspályát épített ide.
A második világháború után az egykori Ludovika területeinek és épületeinek egy részét a VIII. kerületi Tanács kapta meg, és 1960-tól a parkot – Asztalos János Ifjúsági Park néven – iskolai sportolás céljára alakították ki. (tovább…)
2012. április 11.
A budapesti fürdők nagy része közismert épület. Az emberek tudják, hogy hol találhatók a városban a fürdők, még akkor is, ha személyesen korábban nem keresték fel azokat, mivel épületeik mindenki számára jól érzékelhetően vannak jelen a városi térben.
Egy (egykori) fürdőről ez azonban nem mondható el, diszkréten bújik meg a XX. kerület Lejtő utca 28. szám alatt. A Németvölgyi Strandfürdőről van szó.
Létrehozásától, az 1960-as évektől, a Földművelődési Minisztérium tulajdonában volt egészen 2001-ig. Tulajdonosváltást követően a 2000-es évek első felében még használták, de szemmel látható módon ma már az enyészeté. 2006 óta a XII. kerületi önkormányzat tulajdonában van. (tovább…)
2012. január 28.
A BKV egykori elődje, a BESZKÁRT (Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársasága) 1936-ban, Albertfalva déli határán, közel a szomszédos Budafokhoz, strandfürdőt épített. A létesítményt elsősorban saját sportolóinak, dolgozóinak szánta, de később megnyitotta a nagyközönség számára is. A hidegvízű strand 1962-ben került a Fővárosi Fürdőigazgatósághoz.
A strand beépítése az akkori ízlést tükrözte: hosszú sétány vezetett el a bejárati épületig, amely egybeépült az öltözőkkel. A medence az épületen túl volt elérhető. (tovább…)
