Nehéz Győző

Nehéz Győző

 

Nem vagyok született budapesti.

Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy folyamatosan rá tudok csodálkozni Budapest kincseire, és könnyebb nem rutinból elhaladnom a rejtett szépségek előtt. Hagyom, hogy hassanak rám, hogy életre keljenek bennem azok a történelmi pillanatok, amelyek ismertté tették a teret, az utcát, a házat, a templomot.
Történelemtanárként azt gondolom, hogy a történelem nem csupán tankönyveket jelent, hanem érzékszervekkel befogadható élményekből is építkezik. Épületekből, amelyeket láthatunk, drámai vagy éppen komikus történetekből, amelyeket hallhatunk. Budapest sokat elmond magáról, ha megvan hozzá a kíváncsiságunk.

Idegenvezető képesítésem arra is késztet, hogy folyamatosan kérdésekkel ostromoljam a várost.
És ő válaszol.

Nehéz Győző

Zelenka Judit

Zelenka Judit

 

Budapest az otthonom. Itt születtem, itt nevelkedtem, és itt is élek.

Gyerekkorom óta fogékony vagyok a különböző kultúrák, tárgyi emlékek és a régmúlt eseményei iránt. Talán ezért is lettem történelem tanár. Így tudom, hogy bár kétségtelenül gyönyörű a budai Vár, a Hősök tere, és megunhatatlan látvány tárul elénk a Citadelláról, mégis, vannak a városnak olyan zugai melyek rengeteg titkot rejtegetnek még a látogatók – és még inkább a helyi lakosok – elől. És ezek csupán felfedezésre várnak.

Budapesten nem csak élek, hanem az otthonom is ez. Ezért idegenvezetőként nem csupán tisztelettel, de büszkeséggel eltelve is állok a felfedezők élére.

Zelenka Judit

Nagy Nándor

Nagy Nándor

 

Jellemző Budapestre ma is, mint ahogyan a késő antik korban – amikor még Aquincumnak hívták –, hogy sok különböző vallás jól megfér egymás mellet, és ezen vallási „svédasztalról” mindenki kedve szerint választhat magának megfelelőt. Vallástudósként tudom, hogy mennyi vallási szimbólum, jelkép mellett megyünk el naponta anélkül, hogy észrevennénk. Vallástudósként feladatomnak érzem, hogy ezek szépségét, sokféleségét megismertessem az emberekkel. És talán sok félreértés, előítélet is eloszlik ezáltal.

Nagy Nándor

Horváth Dóra

Horváth Dóra

 

Bár Budapesten születtem és jelenleg is itt élek, sok ideig laktam fővároson kívül – így lelkemben legalább annyira vagyok „vidéki” mint „városi” ember. A főváros történetét dokumentáló rajzok, metszetek és fotók, valamint a XIX. és a XX. század budai és pesti „régi világának” emlékei mindig is lenyűgöztek, és borzongatónak találom azt is, ahogyan a hétköznapjainkból jól ismert helyszínek az elmúlt évszázadok egymásra rakódott lenyomatait magukon viseli. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a városi terek nemcsak a történelemformáló, nagy események, de az előttünk élő generációk mindennapjainak – örömeiknek, bánataiknak, szenvedélyeiknek és küzdelmeiknek – is szemtanúi voltak.
Nagy öröm számomra, hogy – bár néhány iskolában eltöltött év után jelenleg nem magyar szakos tanárként, hanem kommunikációs területen dolgozom – a Petőfi-séta vezetése kapcsán lehetőségem nyílik közelebb hozni és élővé tenni nemcsak a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjét, de a verseket, szövegeket, és magát az irodalmat is.

Horváth Dóra

Bajor Zoltán

Bajor Zoltán

 

Három évtizede foglalkozom a hazai és Európai természeti értékek kutatásával, emellett szívemhez legközelebb a főváros védett élőhelyei állnak.
Ezt a témát vizsgálom és népszerűsítem könyveimben (Budapest természeti kalauza, Budapest természeti értékei) és mindennapi munkám során is a Főkert Nonprofit Zrt. természetvédelmi részlegénél, ahol a budapesti természeti értékek fenntartási munkáit irányítom.
Civil oldalról is ezt az ügyet szolgálom, húsz éve vagyok a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja, hat éve pedig a szervezet elnöke.

Bajor Zoltán

Tinku Balázs

Tinku Balázs

Egyetemista korom óta élek Budapesten. Előtte éltem faluban és városban is egyaránt. Budapesten élve döbbentem rá, mit is jelent, milyen örökséget hordoz a Duna közelsége, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban történész-muzeológusként dolgozva pedig az érdeklődésem a Budapesten még fellelhető, látható hajós örökség felé fordult. A Múzeum hajózási gyűjteményének felelőseként napi rutinom ennek az örökségnek az ápolása, védelme és feldolgozása. Ismeretterjesztő írásaim a Napi Történelmi Forrás révén esetenként az index.hu-n is elérhetővé válnak.

A budapesti Duna-part, mint élhető és hozzáférhető tér ismeretlen és kihasználatlan a budapesti emberek számára, hajós öröksége pedig feledésbe merült. Ezért a Duna parti (budapesti) sétákat vezetve szeretném bemutatni Budapest és a magyar közlekedéstörténet egy méltatlanul elfeledett, ugyanakkor magától értetődő tevékenységét, a dunai hajózást.

Tinku Balázs

Bensinger Eszter

Bensinger Eszter

 

Gyerekkoromban gyakran látogattam meg német rokonaimat, így az utazás szeretete hamar kialakult. Miután Budapestre kerültem egyetemre, s fokozatosan ismerkedtem a várossal, lelkesen vezettem körbe ismerősöket, barátokat. Szívesen meséltem külföldön a magyar kultúráról, az itteni szokásokról, s felmerült bennem, hogy szeretnék ezzel foglalkozni. Budapesten az ember lépten-nyomon valami újra bukkan, folyton rácsodálkozok, mennyi izgalmas történetet, emléket rejt a város, építészeti sokszínűsége pedig újra és újra lenyűgöz. Idegenvezetőként szeretném mindezt másoknak is megmutatni, s mindenkit az itt-ott megbúvó értékek felfedezésére ösztönözni.

Bensinger Eszter

Juhász Bálint

Juhász Bálint

 

Tőzsgyökeres budapestiként mindig is volt bennem egyfajta mély és nyitott kíváncsiság a város titokzatos és megfoghatatlan oldala iránt. Amióta az eszemet tudom, mindig is a képzőművészetek érdekeltek. Nem kreálni, hanem tanulmányozni és megosztani akartam másokkal a tudást. Emiatt lettem művészettörténész, és az egyéniségemhez legjobban a két világháború közötti magyar képzőművészetet tartottam a legalkalmasabbnak. Imádom Kabos Gyula mosolygós humorát és Szomory Dezső prózai elbeszéléseit a Horthy–korszak társadalomról. A divat, a zene, az életmód, a középpolgári ízlésvilág, ezeket izgattak a legjobban az életemben. Emiatt úgy látom, hogy csakis idegenvezetői képesítésemmel tudom feltárni ezeket a titkokat.

Juhász Bálint