
Nehéz Győző
Nem vagyok született budapesti.
Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy folyamatosan rá tudok csodálkozni Budapest kincseire, és könnyebb nem rutinból elhaladnom a rejtett szépségek előtt. Hagyom, hogy hassanak rám, hogy életre keljenek bennem azok a történelmi pillanatok, amelyek ismertté tették a teret, az utcát, a házat, a templomot.
Történelemtanárként azt gondolom, hogy a történelem nem csupán tankönyveket jelent, hanem érzékszervekkel befogadható élményekből is építkezik. Épületekből, amelyeket láthatunk, drámai vagy éppen komikus történetekből, amelyeket hallhatunk. Budapest sokat elmond magáról, ha megvan hozzá a kíváncsiságunk.
Idegenvezető képesítésem arra is késztet, hogy folyamatosan kérdésekkel ostromoljam a várost.
És ő válaszol.
Nehéz Győző

Bajor Zoltán
Három évtizede foglalkozom a hazai és Európai természeti értékek kutatásával, emellett szívemhez legközelebb a főváros védett élőhelyei állnak.
Ezt a témát vizsgálom és népszerűsítem könyveimben (Budapest természeti kalauza, Budapest természeti értékei) és mindennapi munkám során is a Főkert Nonprofit Zrt. természetvédelmi részlegénél, ahol a budapesti természeti értékek fenntartási munkáit irányítom.
Civil oldalról is ezt az ügyet szolgálom, húsz éve vagyok a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja, kilenc éve pedig a szervezet elnöke.
Bajor Zoltán

Baricsán Anett
Egyetemistaként csöppentem bele a „pesti életbe”, és annyira magával ragadott a város, hogy a turizmus és vendéglátás szak után az idegenvezetői tanfolyamot is elvégeztem.
Sosem fogom elfelejteni, amikor egyik tanárom egy igen egyszerű, számomra mégis örök érvényű tanácsot adott: ,,A legtöbben, amikor sétálnak a városban, leszegett fejjel a lábukat nézve járják az utcákat – pedig felfelé nézve hihetetlen építészeti remekművek sora színesíti a várost.“ Ettől a ponttól kezdve elkezdtem felfelé nézni és kinyílt előttem Budapest valódi arca. Minden nap újabb és újabb oldalát fedezem fel fővárosunknak. Lelkesedésemet a Budapesti Séták csapattagjaként adom át Nektek.
Baricsán Anett

Dancs Réka
Évekkel ezelőtt vidéki lányként nem kis feladatot okozott még, hogy a megfelelő helyen szálljak le a BKV-ről. Az ezt követő gyomorgörcsöt lassan felváltotta bennem a kíváncsiság és az izgalom, amikor elkezdtem figyelni a körülöttem lévő kis utcákat, a homlokzati szobrokat, házakon lévő emléktáblákat.
Ma már valódi nyolcadik kerületi lakosként kevesebbet használom a villamost, de továbbra is felfedezek. Az elmúlt évek lelkesedése tovább növekszik – immár a Budapesti Séták csapatának tagjaként.
A történelemhez kapcsolódó egyetemi tanulmányaim segítségével és az idegenvezetői képesítésem birtokában szeretném az érdeklődőknek megmutatni a város egyik titokzatos kerületét, azt a bizonyos “nyolcadikat”. Keresve sem találhatnánk jobb városrészt arra, hogy megkérdezzük az utcáktól, házaktól vagy egymástól azt, ami mindig is érdekelt minket, de eddig nem kaptunk rá választ.
Dancs Réka

Dankovics Rita
Kőbányán születtem, ott is nőttem fel – félig. Kislányként sokszor szeltem át a várost, zötyögtem a szentendrei héven, miközben a sípolás-kattogás közepette a világegyetemről gondolkoztam, és arról, hogy a dinoszauroszok mennyire menők. Aztán 16 évesen döntöttem, hogy muzeológus leszek. A történelem szak elvégzését követően azonban mégsem lettem muzeológus: kulturális örökség szakértő és idegenvezető lett belőlem. Voltam állatkerti animátor, dolgoztam szórakozóhelyen, étteremben, még a Magyar Nemzeti Múzeumban is, és több mint egy évet töltöttem külföldön. Mikor hazajöttem, akkor jöttem rá igazán, mennyire szeretem ezt a várost!
Megannyi rejtett szépség, titok és történet között élünk mi itt Budapesten! És hogy mennyi mindent nem tudunk róla, főképp akkor, ha nem épp a város történetével foglalkozó szakemberként vagy szakemberrel járjuk a várost. Célom, hogy minél több emberrel osszam meg az újrafelfedezés örömét, és hozzak közelebb elsőre távolinak gondolt korokat, érzéseket, embereket.
Dankovics Rita

Kis Anna
Egyetemi tanulmányaim, majd a munkám miatt 10 éve szinte minden nap járom a várost, és immár budapesti lakosként ez állandósult. Ennek ellenére egy-egy hosszabb városi séta alkalmával még mindig előbukkannak számomra addig ismeretlen kis terek, amelyeket az utcák rejtett értékként őriznek. Közel állnak hozzám a rejtvények, a kvíz-jellegű tanulási formák. Sétámon az éghajlatváltozás témakörét igyekszem „körbejárni” – elméleti és gyakorlati síkon egyaránt.
Éghajlatkutatóként fontosnak tartom, hogy minél több emberhez eljusson a klímaváltozás fogalma, megértsék, hogy mi a szerepünk benne, illetve hogyan tudjuk azt esetlegesen mérsékelni – akár egy nagyvárosban élve is.
Kis Anna

Kós Mátyás
Végzettségemet tekintve színész vagyok, és 2018 óta dolgozom ezen a pályán. Pár éve úgy alakult, hogy szép lassan letértem a „klasszikus” színészi útról, és a munkáim nagy részét azok a feladatok teszik ki, amelyekben gyerekekkel, diákokkal foglalkozom. Több tantermi drámában játszom, amelyek súlyos, a fiatalokat életét egyre inkább érintő témákkal foglalkoznak. Ezeket utána közösen feldolgozzuk a témát. Ezeken túl részt veszek interaktív előadásokban és tartok drámajáték- és művészeti foglalkozásokat is diákoknak.
Mint itt sokan, én is vidékről költöztem a fővárosba, és a kezdeti sokk után mondhatjuk, hogy „berántott” a város. A mai napig gyönyörködöm benne. Egyik kedvenc jelenségem, amikor a kis földalattiból felmegyek a Hősök terénél, vagy amikor utazom a 2-es villamoson, és látom a turisták rácsodálkozását a Budapest szépségeire. Ez engem is vissza tud rántani abba a pillanatba, amikor először láttam meg ezeket a gyönyörű helyeket.
Kós Mátyás

Kulcsár Heni
Az utazás a szenvedélyem. Sok nagyvárosban jártam már a világon, de Budapest mindig is a kedvencem lesz. Gyermekkorom óta a főváros közelében élek, de mai napig tartogat még számomra meglepetéseket ez a csodálatos város. Amikor éppen nem külföldön töltöm az időmet idegenvezetőként, akkor az üzlet világában kalauzolom el az itthoniakat, segítve őket pénzügyi döntéseikben. Szeretek emberekkel foglalkozni.
Budapesti sétáimon kívül idegenvezetőként külföldön is vezetek csoportokat. Szeretek emberekkel foglalkozni, szeretek mindent, ami a pszichológiához köthető. Túráimba gyakran belecsempészek valami izgalmas, pszichológia témájú hátteret is. Szabadidőmben szívesen keresem fel Budapest legjobb kávézóit.
Idegenvezetőként célom megmutatni másoknak, hogy mennyivel több van a világban, mint amit elképzelünk.
Kucsár Heni

Markovits Zsuzsi
Talán 15 éves lehettem, amikor az iskolaváltás előtt álló húgom kitalálta, hogy ő vendéglátóipari szakközépbe menne. Néztük a lehetőségeket, és akkor egyszer csak, mint a mesékben a villanykörte, bevillant, hogy én pedig idegenforgalom irányban tanulok tovább. Életem leggyorsabb és egyben legjobb döntése volt. Elvégeztem egy nappali idegenvezető képzést, majd a főiskolát idegenforgalmi szakon, egészségturizmus szakirányon, végül még egy wellness menedzser képzést is szereztem. Bár idegenvezetőként nem dolgoztam, de a gyerekeimmel szívesen „turistáskodunk” Budapesten, és még én is számtalanszor rácsodálkozom a város szépségére, hogy minden évszakban más és más arcát mutatja a város. Akár este a kivilágított Parlament, vagy a panoráma a Gellért-hegyről, az adventi vásárokról nem is beszélve, ami minden évben kötelező program a családdal.
Én született 11 kerületi vagyok, és bár ma Pest közvetlen közelében lakunk, a mai napig ha megkérdezik vidéken vagy külföldön, hogy honnan jöttünk, azonnal rávágom, hogy Budapestről.
Több, mint 7 évig dolgoztam utazási irodában utazás szervezőként, majd 10 évig főállásban Anya voltam és a három gyerekünkkel szerveztem a család utazásait.
Bárhova sodort a sors,még iskolásként is, előbb-utóbb rám ragadtak a program szervezéses feladatok. Bár nem mindig könnyű, de szeretem csinálni. Mindig öröm számomra, ha pozitív visszajelzéseket kapok utasoktól, hogy milyen jól érezték magukat, és ennek én is részese lehettem.
Minden lehetőséget megragadok, hogy utazhassak, akár itthon, akár külföldön, és az így szerzett élményeimmel, tapasztalataimmal segíthessek másoknak is megismerni a világot.
Dédmamám mondta mindig, hogy elvehetnek mindent az embertől, de az élményeket soha. Ezt vallom én is, és ezért sem döntenék ma sem másképp, ha szakmát kéne választanom.
Markovits Zsuzsi

Siflis Anna
Szegeden születtem, Szabadkán nőttem fel. Középiskolásként költöztem Budapestre, és először nagyon nehezen szoktunk össze ezzel a pezsgő, nyüzsgő várossal. Idő kellett, amíg sétáim során felfedeztem az apró részleteket: a házakon megbúvó szobrokat, az épületrengetegek között rejlő zöld szigeteket, a különböző újhullámos és múlt századi kávéházak illatát, a színesebbnél színesebb boltokat, ahol különböző magyar tervezők ruháiban gyönyörködhetek.
Az elmúlt 15 évben részem lett Budapest. Legtöbbször biciklivel vagy gyalog rovom az utcáit, és imádom, hogy még mindig új dolgokat tanít nekem, és új helyeket tár elém. Szerencsésnek tartom magam, hogy olyan történelmi helyek vesznek körül, melyek az identitásomat és a kultúrámat is meghatározzák. Szeretném ezt az érzést másoknak is átadni.
Siflis Anna

Tóth Fábián
Szenvedélyem a szórakoztatás – az elmúlt években túravezetőként megszámlálhatatlanul sok külföldi érdeklődővel oszthattam meg a fővárosról, valamint a hírhedt magyar történelmi ikonokról szóló legendákat, emellett pedig a színjátszás tölti ki a mindennapjaimat. Egy jó történetért nem csak színpadi szerepbe bújok, hanem akár az egész világot a nyakamba veszem…
Gyerekkoromban, ha véletlenül egyedül bóklásztam, akkor jobb esetben csak a tanyánk túlvégéig, rosszabb esetben egy beomlott pincéig jutottam el. Felnőtt fejjel ugyan hasonló kalandvággyal, de mégis megfontoltabban utazom a sokkal távolabbi ismeretlenbe, hogy hosszabb-rövidebb időre magam mögött hagyjam Budapestet, amellyel amolyan szeret-nem szeret viszonyt ápolok. Az utazások végén mágnesként húz vissza a magyar nemzet fővárosa – minden bújával, bajával és bájával. Ez a város az életem, ahol mindig akad felfedeznivaló.
Tóth Fábián

Vaskó Ábrahám Rita
Budapesten születtem, itt töltöttem a gyerekkoromat és egy kis vargabetűt leszámítva, azóta is itt élek családommal.
Először tizenéves koromban érintett meg igazán Budapest, akkor még csak a hangulata és a dinamikája. Eredetileg képzőművésznek készültem, ezért a város sok épületét, lakóját, részletét lerajzoltam. Később, a művészettörténet szakon megismertem a város szerkezetének, épületeinek történetét, és megtanultam olvasni a homlokzatokról. Pedagógia szakos hallgatóként pedig egyre jobban érdekelt, hogyan lehet az épített környezetet művészeti, történeti és művelődéstörténeti helyszínként a gyerekek számára is láthatóvá, átélhetővé és szerethetővé tenni.
Ezért kifejezetten örülök, hogy a Budapesti Séták csapatában mutathatom meg a főváros kevésbé ismert rétegeit a hozzánk ellátogató gyerekcsoportoknak.
Vaskó Ábrahám Rita