2011. november 13.
A Pesti Hírlap 1918. november 1-jén így tudósított a Tisza István miniszterelnök elleni merényletről:
„A Hermina út 35. szám alatti villában, a gyilkosság délelőttjén egy katonatiszt és egy polgári ruhás férfi jelent meg. Bebocsáttatást kértek. Tisza dolgozószobájában fogadta őket. – Mit óhajtanak? A civil válaszolt: –
Ön rejtegeti azt a disznó cseh ügyészt, aki a vádat képviseli ellenem? – Nem rejtegetek senkit sem. – Az idegenek hamarosan eltávoztak.
Minden valószínűség szerint csak előzetes kémszemlét tartottak, hogy otthon van-e Tisza, akiről azt híresztelték a városban, hogy nincs Pesten.
Napközben a külső Hermina úton, a villa tájékán sűrű tömeg verődött össze. Este egynegyed hét óra tájban nyolc baka átmászott a magas vasrácsos kerítésen és a kert pázsitján át a házhoz lopódzott. A hátulsó ajtón mentek be. A Tisza István őrizetére rendelt csendőröket békésen lefegyverezték és benyomultak a villa halljába. Az inas útjukat állta. A zajra előjött Tisza István, felesége és unokahúga, Almássy Denise grófnő. (tovább…)
2011. július 31.
Mindannyian ismerjük Szent István lovas szobrát a budai Várban. Könnyű felidézni a király alakját, ahogy délcegen ül a lován, kezében kettős kereszt, fején glória.
A szobor talapzatát jelentő márványtömb – ami egyébként a Halászbástyát és a Mátyás-templom újraépítését elkészítő Schulek Frigyes munkája – számos furcsaságot és titkot rejt, amelyeket – a szoborral ellentétben – kevesek ismernek. (tovább…)
2011. július 16.
Jókai 1904-ben nizzai nyaralásából hazatérve megfázott. Május 5-én, este 9-kor annyit mondott: „Aludni akarok”. Elment aludni, és többé már nem ébredt fel. Életének 80. évében hunyt el. Bár halála után rövid időn belül elkezdték gyűjteni a pénzt egy, a személyéről méltó módon megemlékező szobor felállítására, az összeg nehezen gyarapodott.
Egyesek ennek okát feleségében, Nagy Bellában félték megtalálni. Nagy Bellát, a Jókainál 54 évvel fiatalabb színésznőt, az író 1899-ben vette feleségül. A hetvennégy éves Jókai és a húszéves színésznő házassága közfelháborodás tárgya lett. Jókai ekkor írta meg Öreg ember nem vén ember című művét, s egy kötetnyi szerelmes verset is intézett ifjú feleségéhez.
A szobor elkészítéséért felelős bizottság a kor neves szobrászát Stróbl Alajost bízta meg a kivitelezéssel.
Bár Stróbl személyesen is ismerte Jókait, a munkásságáért egyáltalán nem lelkesedett, annak ellenére, hogy Stróbl lányai a szobor alakítása közben gyakran olvastak fel apjuknak az író regényeiből.
A köztéri szobor elkészítéséhez szükséges pénz előteremtésének lassúságát, nemcsak a felháborodott közvélemény tartózkodása magyarázza, hanem az I. világháború közbejötte is. (tovább…)
