Pestimre egykor volt hidegvízű standjáról keveset tudunk. A Budapest-Lajosmizse vasútvonal pestimrei megállójával szemben 1934-ben épült magánkezdeményezésként. Ügyes üzleti fogásként a medence mellett vendéglőt is nyitottak a fürdővendégek számára. A medence 25X15 méter nagyságú volt, mélysége 0,6 m és 1,4 m között változott.
a medence egykor…
A parkosított, kb. fél hektáros terület Nagykőrösi útra néző oldalán volt az öltözőként is szolgáló bejárat. A medence töltő-ürítő rendszerűen működött. A vizet két fúrt kút szolgáltatta. Az elhasználódott vizet egyszerűen kiengedték a stand mögötti mezőgazdasági területre, ami a strand tulajdonosának konyhakertjeként működött.
a domb rejti az egykori medencét
A medence mellett a téli időszakban jégpályát üzemeltetett a tulajdonos. A strand valamikor az 1970-es években szűnt meg. Helyén jelenleg a Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola sportpályája található.
a strandról a bácsi is mesélt, aki gyerekként gyakran járt ide
A pesterzsébeti strand az 1920-as években épült a Soroksári-Dunaág partján. A közvetlenül a strand mellett kialakított gyógyvizes fürdő 1932-ben létesült, amikor a 330 méter mélységű gyógyvizet adó kutat fúrták.
Abban az időben a magántulajdonban álló fürdő kád- és medencefürdőkön keresztül kínálta szolgáltatásait a gyógyulni vágyóknak. Különlegessége az volt, hogy a budapesti fürdők közül egyedüliként rendelkezett jód, bróm és só tartalmú vizet adó kúttal. A jelenlegi is álló fürdőépület az egykori budai törökfürdők külső megjelenését utánozza: rusztikus kőburkolattal és vörösréz fedésű rézkupolával épült.
a fürdő egykor
Az épületben található medencék alakja, elrendezése is a törökkori fürdők világát idézi: az épületben egy nagy, szabályos nyolcszögletű és két kisebb, téglalap alakú medence található. A nyolcszögletű medence vize 36 fokos volt, a két kisebbé pedig 28 és 39 fokos.
így néz ki most
A gyógyvizet füdőkúraként ízületi elváltozások, porckorongsérv és idegzsábák kezelésére alkalmazták, míg ivókúraként vérszegénység, valamint gyomor- és légúti hurutos megbetegedések kezelésére volt hasznos. Az eredeti, 1932-ben fúrt, gyógyvizet adó kút az erősen agresszív víz hatására idővel tönkrement, ezért 1956-ban új gyógykutat fúrtak, ami 112 méter mélységből, percenként 110 liter vízhozammal szállította a meglehetősen hűvös, 15 fokos vizet. Ez a vízhozam meglehetősen alacsony, más budapesti gyógyforrások vízhozamához képest. (Például a Lukács-fürdő Római forrása 1900 liter vizet szállít percenként.)
a bejárat
A gyógyvíz erősen konyhasós, literenként 12 grammot tartalmaz, gyorsan tönkretette a fürdő gépészeti részeit, ezért azokat folyamatosan cserélni kellett. 1958-ban fúrtak egy másik, magas kéntartalmú vizet adó kisebb kutat, amely 36 méter mélységből adja a szintén 14-15 fokos vizet.
A strand épületei és maguk a medencék (hullámmedence és gyermekmedence) a fürdőtől délre helyezkednek el egy nagy füves térség közepén. A Dunához egészen közel található 900 nm, szokatlanul T alakúra kiképzett medence keskenyebb végéhez hullámgépház csatlakozik. Egy 45 LE hullámgép keltette a hullámokat, ami, mint attrakció, kiemelte a strandot a budapesti strandok közül.
a hullámmedence lépcsői
A strand 2001-ben zárt be. Mivel a hullámmedencét a föld mélyebb rétegeiben a Dunággal összefüggő kútból töltötték fel, ezért vize hideg volt. Emiatt csak a csak a meleg nyári szezonban tudott működni, és ez veszteségessé tette működését.
ritka a vendég
A felújításra váró gyógyfürdő részt 2005-ben zárták be. A vendégek igényeit kiszolgáló épületek állaga és berendezései leromlottak, és szükséges lenne új, több vizet adó gyógykút fúrására is.
A teljes fürdőkomplexum jelenleg a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-hez tartozik.
Michael Moore híres filmje jutott eszembe a pestlőrinci strand történetéről.
Ha meg akarod találni a strandot, nincs könnyű dolgod.
Az Üllői út külső szakaszán, ott, ahol az 50-es villamos jár, a rendszerváltás után született emberektől hiába kérsz segítséget, furcsán néznek rád. Idősebbektől kell útbaigazítást kérni. A környéken semmi olyan építmény nincs, ami az (egykori) strandra utalna.
De van egy kávéház, a Ráday Gedeon utca és az Üllői út sarkán gesztenyefák mögött megbújó favázas épület – a Zila.
Az épület 1903-ban lövészháznak készült. Homlokzatát a Caput Gloriae Virtus (legfőbb dicsőség a vitézség) felirat díszíti.
Az idők során több nemzetközi céllövő versenyt rendeztek itt. 1912-ben az itt gyakorló Prokopp Sándor Stockholmban 300 méteres hadifegyver kategóriában aranyérmet szerzett. (tovább…)
Rákoscsaba kisebbik – egykor volt strandja – Rákoscsaba-Újtelepen található.
Az 1 hektárnyi területen két medence került kialakításra. Az 50 méteres hosszúságú úszómedencét – a megszokottól teljesen szokatlan módon – középen kettéválasztották. Így biztosították azt, hogy amíg az egyik részt leengedik, s újra feltöltik, addig a másikat használhassák a fürdőzők.
Szintén érdekessége (volt) ennek a strandnak, hogy a medence, nem hosszirányban, hanem keresztirányban lejt. Ez a megoldás tette lehetővé a kettéosztást, hiszen így mindkét térfélen egymástól függetlenül tudták garantálni a víz folyamatos mélyülését, ami a régi műszaki eljárásokban (gravitációs elvezetési mód) szinte minden medencét jellemzett. (tovább…)
Az 1936-ban megnyitott Rákoscsabai (Mária) Strandfürdő közvetlenül a Budapest-Hatvan vasútvonal mellett helyezkedik el.01.jpg
A 2 hektáros, egykor platánokkal, és juharfákkal szépen telepített területen két medence található. A téglalap alakú úszómedence 50X25 méteres nagyságú.
Az úszómedencék kivitelezésénél nem megszokott módon, mind a négy oldalon lépcső vezet a medence aljáig, de úgy, hogy a hosszú oldalon csak a teljes hossz feléig tart a lépcső.
Az Orczy-kert nevét Orczy Lőrinc tábornokról kapta. 1783-ban azért vásárolta a területet, hogy ott vadászhasson.
A tábornok fia a vadászterületből angolkertet varázsolt, ami – miután megnyitották a nagyközönség előtt is – hamarosan a fővárosi emberek kedvelt kirándulóhelye lett.
A park annyira és felkapott volt, hogy 1815-ös pest-budai tartózkodása során Ferenc császár, I. Sándor cár és Frigyes Vilmos porosz király közösen látogatták meg és élvezték szépségét.
1829-ben a kertet a magyar katonatisztképzés számára vásárolták meg, s az elkövetkező években Pollack Mihály tervei alapján ide építették a Ludovika Akadémiát. Ekkor a közpark jellege teljesen háttérbe szorult, az akadémia gyakorlóteret és lovaspályát épített ide.
A második világháború után az egykori Ludovika területeinek és épületeinek egy részét a VIII. kerületi Tanács kapta meg, és 1960-tól a parkot – Asztalos János Ifjúsági Park néven – iskolai sportolás céljára alakították ki. (tovább…)
A budapesti fürdők nagy része közismert épület. Az emberek tudják, hogy hol találhatók a városban a fürdők, még akkor is, ha személyesen korábban nem keresték fel azokat, mivel épületeik mindenki számára jól érzékelhetően vannak jelen a városi térben.
Egy (egykori) fürdőről ez azonban nem mondható el, diszkréten bújik meg a XX. kerület Lejtő utca 28. szám alatt. A Németvölgyi Strandfürdőről van szó.
Létrehozásától, az 1960-as évektől, a Földművelődési Minisztérium tulajdonában volt egészen 2001-ig. Tulajdonosváltást követően a 2000-es évek első felében még használták, de szemmel látható módon ma már az enyészeté. 2006 óta a XII. kerületi önkormányzat tulajdonában van. (tovább…)
A BKV egykori elődje, a BESZKÁRT (Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársasága) 1936-ban, Albertfalva déli határán, közel a szomszédos Budafokhoz, strandfürdőt épített. A létesítményt elsősorban saját sportolóinak, dolgozóinak szánta, de később megnyitotta a nagyközönség számára is. A hidegvízű strand 1962-ben került a Fővárosi Fürdőigazgatósághoz.
A strand beépítése az akkori ízlést tükrözte: hosszú sétány vezetett el a bejárati épületig, amely egybeépült az öltözőkkel. A medence az épületen túl volt elérhető. (tovább…)
Az elpusztult budapesti fürdőkről szóló sorozatomnak ebben a részében az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának (EMG) sashalmi telephelyén létesült egykori strandjáról lesz szó.
Az 1950-ben létrehozott gyár 1952-ben költözött a főváros XVI. kerületébe, Sashalomra. Az EMG elektromos és nem-elektromos mennyiségek mérésére szolgáló készülékeket gyártott. Készültek itt fénymérők, generátorok és orvosi vizsgálókészülékek egyaránt.
Termelésük hamar felfutott, és ez együtt járt a gyáregységek bővülésével, ennek következtében pedig a dolgozói létszám növekedésével is. A legsikeresebb időszakban körülbelül 3000 ember dolgozott itt.
Ennek a nagy népességnek munkásjóléti intézkedésként strandfürdőt nyitottak a gyár területén. A XVI. kerületben, a gyár központi épületéhez közel, a Pirosrózsa és a Cziráky utca sarkán 1959-ben alakították ki a hidegvizű, csak nyáron üzemelő strandot. A bejárat a Cziráky utca felől nyílott – akárcsak ma is.
A telek hosszanti oldalán alakították ki a földszintes öltözőépületet, ahol a fürdőzők ruháikat tudták elhelyezni. (tovább…)
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
