Szól az ébresztőóra. Úristen, már ennyi az idő?! Kipattanunk az ágyból. Gyors mosakodás, még gyorsabb reggeli, felkapkodjuk a ruháinkat, és már indulunk is dolgozni. Pontosan tudjuk, hogy mikor kell kilépni a házból, és hogy hány perc a buszmegálló, ha éppen zöldre vált a lámpa az útkereszteződésnél. Bővebben…

Rózsa Sándor betyárjaival sokfelé portyázott az országban, nyomában a pandúrokkal, akik elől szinte mindig meglépett egy-egy útmenti csárda alatt kígyózó alagúton át. Ezeket a néhány méteres titkos alagutakat ma is mutogatják az arra járóknak. Kőbányán nem voltak betyárok, sem pandúrok, viszont volt és van egy a kerület nagy része alatt megbújó pincerendszer. Bővebben…

Mit adtak nekünk a rómaiak? – hangzik el a már szállóigévé lett kérdés a Brian élete című angol komédiában.A fürdőket! – vághatjuk rá mi magyarok Budapestre gondolva. És valóban, a termálvizet az elmúlt kétezer évben „kézről kézre” adták egymásnak az itt élő kultúrák.  Bővebben…

Hatalmas erdőségei mellett lápok, mocsarak őrzik a Pesti-sík hajdani hatalmas vizes élőhelyeinek régmúlt emlékeit.Tudtad, hogy itt még ma is megfigyelhetők kócsagok, récék, sirályok, nádiposzáták és hattyúk?  Bővebben…

Erőszakos kollektivizálás, erőltetett iparosítás, békekölcsön, vezérkultusz, kirakatperek. De vajon mi jellemezte a mindennapokat a sztálinizmus korában Magyarországon, milyen események vezettek az 1956-os forradalomig?  Bővebben…

Aki eljön velünk erre a sétára, megkapja Budapest rejtett kincseinek esszenciáját. A turistáktól nyüzsgő belvárosból a hegy gyomrába rejtett keskeny alagutakon keresztül másodpercek alatt egy izgalmas „alvilágba” csöppenünk. Bővebben…

Hogy mi volt a grund? „Egy darabka föld, melyet egyik oldalról düledező palánk határol, s melynek többi oldalán nagy házfalak merednek az ég felé.” Bővebben…

Sétánk során végighaladunk Budapest belvárosának (V. kerület) jól ismert helyszínein, felidézzük Petőfi pesti tartózkodásához köthető legfontosabb eseményeket, de részesei lehetünk az 1840-es évek mindennapjainak, és egy kis időre magunk is a „márciusi ifjak” bőrébe bújhatunk. Bővebben…

Tudtad, hogy a város határain belül eddig közel 300 madárfajt figyeltek meg a kutatók, a vadon élő növényfajok száma pedig eléri az 1500-at? Bővebben…

Budapestet joggal nevezték és nevezik a Duna királynőjének, még ha ruházata az évszázadok során nem mindig volt tündöklő. Egy azonban bizonyos, a Duna kék szalagja tette a fővárost világvárossá. Bővebben…

Nyomornegyed, ipari üzemek, bohém mulatóhelyek – ez volt az a három kulcsszó, amely a századforduló táján még jellemezte Újlipótvárost! Bővebben…

Ha többet szeretne megtudni Tisza István meggyilkolásának körülményeiről, az aktuális társadalmi-politikai feszültségekről, és ezek kicsúcsosodásáról az őszirózsás forradalomban, jöjjön el velünk erre a sétára! Bővebben…

Szól az ébresztőóra. Úristen, már ennyi az idő?! Kipattanunk az ágyból. Gyors mosakodás, még gyorsabb reggeli, felkapkodjuk a ruháinkat, és már indulunk is dolgozni. Pontosan tudjuk, hogy mikor kell kilépni a házból, és hogy hány perc a buszmegálló, ha éppen zöldre vált a lámpa az útkereszteződésnél. „Ha óra ötre a templomnál vagyok, biztosan elérem a villamost”– mormoljuk magunkban.  Bővebben…

Rózsa Sándor betyárjaival sokfelé portyázott az országban, nyomában a pandúrokkal, akik elől szinte mindig meglépett egy-egy útmenti csárda alatt kígyózó alagúton át. Ezeket a néhány méteres titkos alagutakat ma is mutogatják az arra járóknak. Kőbányán nem voltak betyárok, sem pandúrok, viszont volt és van egy a kerület nagy része alatt megbújó pincerendszer. Bővebben…

Mit adtak nekünk a rómaiak? – hangzik el a már szállóigévé lett kérdés a Brian élete című angol komédiában.A fürdőket! Bővebben…

Aki eljön velünk erre a sétára, megkapja Budapest rejtett kincseinek esszenciáját. A turistáktól nyüzsgő belvárosból a hegy gyomrába rejtett keskeny alagutakon keresztül másodpercek alatt egy izgalmas „alvilágba” csöppenünk. Bővebben…

Hogy mi volt a grund? „Egy darabka föld, melyet egyik oldalról düledező palánk határol, s melynek többi oldalán nagy házfalak merednek az ég felé.” Bővebben…

Találkozz az olimposzi istenekkel Budapesten! Hiszen nem csak a tankönyvekben, de szinte minden budapesti utcasarkon szembe jönnek veled: Zeusz, Héra, Apollón, és a többiek. Az ókori Görögországba az Astoriától vezet az út. Indulj el velünk és fedezzük fel együtt a görög istenek világát! Bővebben…

Budapestet joggal nevezték és nevezik a Duna királynőjének, még ha ruházata az évszázadok során nem mindig volt tündöklő. Egy azonban bizonyos, a Duna kék szalagja tette a fővárost világvárossá. Bővebben…

Ha Kőbánya, akkor sör – mondják sokan. A képzettársítások száma szinte végtelen. Na de kinek jutna eszébe Kőbányáról a Magyarországon élő lengyel kisebbség? Ki gondolná, hogy itt van az ország egyetlen keresztyén felekezethez tartozó temploma, ahol tóratekercset őriznek.És vajon tudta-e, hogy melyik kőbányai templom harangtornya pusztult el egy véletlen folytán az 1956-os harcok során? Bővebben…