2011. július 10.
A XIX. század első felében Pest a legkevésbé sem mutatta egy világváros képét. Erősen szűkében volt a burkolt utaknak, a közvilágításnak és a csatornázásnak. Ez számtalan betegséget és járványt eredményezett. A tűrhetetlen közegészségügyi állapotok miatt halaszthatatlan volt az ivóvíz- és szennyvízcsatornák kiépítése. Az első pesti vízművet például csak 1868-ban helyezték üzembe!
Az egészséges ivóvíz hiányához hasonló megoldatlan közegészségügyi problémát jelentettek a város belső, sűrűn lakott kerületeit elárasztó vágóhidak, mészárszékek is. Az állatok tartása, és a fel nem használt belsőségek tárolása komoly kockázatokkal járt a lakosság egészségügyi állapotára.
Ezeket a veszélyeket érzékelve döntött úgy a főváros, hogy saját kezelésbe veszi ezt az iparágat, és megfelelő infrastruktúrát is épít hozzá a város akkori szélén, a Soroksári úton.
A közvágóhídnak helyt adó gigantikus épületegyüttesnek 14 hektárnyi területet kerítettek el, a komplexum tervezését pedig Julius Hennicke német építészre bízták. (tovább…)
2011. július 3.
Nemrég került sor a Helen Doron Early English angol nyelvoktató központ tanévzárójára, ahol a Budapesti Séták az egyik lehetséges tombolanyeremény volt.
A szerencsés nyertesek részt vehettek „A lyukas zászló nyomában” sétán. Az alábbi képek a tanévzárón és a sétán készültek.
(tovább…)
2011. június 25.
Azt mondod, április 4., azt mondom, fénylő. Azt mondod, szovjet csapatok, azt mondom, hazánkban ideiglenes állomásozó. Azt mondod mauzóleum, azt mondom Lenin.
Ez utóbbi esetben csak részben egyértelmű a válasz, ugyanis a Fiumei Úti Sírkertben is található eléggé elfeledve egy hasonló funkciójú építményegyüttes – bár itt senki sincs bebalzsamozva. Munkásmozgalmi Pantheonnak hívják.
1957-ben született meg a döntés a reprezentatív munkásmozgalmi temetkezőhely kialakításáról az állampárt vezetőinek javaslata alapján. A pantheon helyéül a Kerepesi temető frekventált részére esett a választás.
A pantheon magába foglalja a mauzóleumot, az előtte párhuzamosan álló 3-3 pilont, a hosszan futósírsétányokat, és a két oldalparcellát.
(tovább…)
2011. június 21.
Június 20-a a menekültek világnapja. Ezen a napon, a hazájukat elhagyni kényszerülők helyzetére hívjuk fel a figyelmet.
Ehhez kapcsolódva az elmúlt pénteken afgán menekülteknek vezettem a „Lyukas zászló nyomában” elnevezésű, az 1956-os forradalomról szóló sétát.
A forradalom leverés után 200.000 ember hagyta el az országot. Ez a a modern kori Magyarország legnagyobb menekülthulláma volt.
A rendezvényről az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is beszámolt:
http://www.unhcr-centraleurope.org/en/news/2011/a-colourful-world-refugee-day-brings-together-new-alliances-in-central-europe.html
2011. június 11.
Vonattal útban a Nyugati pályaudvar felé a pesti síkságból egy sziklaképződmény emelkedik ki – az állatkert Kis- és Nagysziklája.
De hogy kerül hegy erre a sík, Duna-hordalék feltöltötte pesti oldalra?
Miután 1909-ben, negyvenhárom évvel alapítása után a főváros átvette az addigi (tönkrement) tulajdonosától az Állatkertet, az új vezetés elhatározta, hogy korszerűsíti a parkot. A feladatra bizottságot hoztak létre, amelybe zoológusokat és építészeket is meghívtak. A bizottság által elfogadott terv alapelve az volt, hogy az állatokat természetes környezetükben mutassa be. Újítás volt a szárazárkos rendszer, amely eltávolította az illúzióromboló rácsokat, ehelyett mély, széles árokkal választotta el a közönséget az állatoktól.
A másik újítás még a szárazároknál is forradalmibb volt: azért, hogy a park nagyobbnak tűnjön, két műszikla megépítését is elhatározták.
A 22 méter magas Kissziklában kapott helyet a sarkvidéki panoráma jegesmedvékkel, pingvinekkel és fókákkal.
Az igazi építészeti újítást azonban a Nagyszikla kialakítása jelentette. Ennek két csúcsa közül a magasabbik 34 méterrel magasodik a kert szintje fölé.
(tovább…)
2011. június 4.
Ha igaz az, hogy a folyamatos rohanás miatt a hétköznapokban nem látjuk meg a bennünket körülvevő érdekességeket, s naponta úgy megyünk el figyelemreméltó épületek mellett, hogy létezésükről sem tudunk, akkor ez az állítás különösen igaz a Csokonai utcai víztoronyra.
Bár 47 méteres magasságával az összes környező épület fölé emelkedik, az utcán közlekedő ember tekintetével ritkán találkozik.
Pedig 1895 óta áll ott, egy utcányira a Blaha Lujza tér nyüzsgésétől! (tovább…)
2011. május 29.
A Harrison Ford főszereplésével ismert sorozat újabb és újabb epizódjainak megtekintése után sok ember jön ki úgy a moziból, hogy bárcsak egy rövid időre ő is kitörhetne a mindennapok monotonitásából, kényszereiből és kipróbálhatná, hogy milyen is kalandra indulni a világ egyik eldugott szegletébe, hogy egy, régiséget vagy egy misztikus ereklyét szerezzen meg.
Van egy jó hírem!
Ehhez nem kell sem a frigyláda nyomába eredni, sem bepillantást nyerni a végzet templomába. Elég, ha felülünk a 104A buszra, és Újpestről elmegyünk Rákospalotára.
A Régi Fóti úton elhagyva a panelházakat hirtelen üres, füves térség következik. Ennek közepén egy Lidl, s e mögött sűrű erdő. A főútról csak a sok zöld látszik, és egy kibetonozott mederben folyó patak. Ám ha átbújunk a Lidl telkét elkerítő korláton, és a patakkal párhuzamosan az erdő irányába indulunk, hamar feltűnik egy rom.
Első pillanatra teljesen olyan, mintha valamelyik Indina Jones film háttere lenne. Buja növényzet, ami teljesen körülöleli a négyszögletes romot. A környéken sehol senki, csak a méteres csalán, a fák és a virágzó bodzák. Mintha egy maja templomot fedeztünk volna fel Guatemalában. Pedig csak a Szilas patak rákospalotai szakaszán járunk.
(tovább…)
2011. május 10.
Rákosi Mátyás hosszú, Szovjetunióban töltött emigrációjából 1945. januárjában érkezett haza Magyarországra. Még távollétében beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd hamarosan államminiszterként a Kormány tagja lett.
Ez a pozíció megfelelő nagyságú és kényelmű szolgálati lakást kívánt. S nemcsak a pozíció, hanem maga Rákosi Mátyás is.
A választás a XIV. kerületi Szabó József utca 25-re esett. A ház Zugló villanegyedében volt, ugyanakkor kívülről – a környezetében található házakhoz képest – nem volt hivalkodó.
Amikor nemrég ott jártam, a kaput nyitó fiúnak nem kellett hosszasan magyaráznom érkezésem okát. Pontosan tudta, hogy ki volt a ház korábbi lakója. Mint tőle megtudtam, a sarki tornyos épület 1901-ben épült és 310 négyzetméter alapterületű, tehát rendelkezett azokkal a reprezentatív fogadásokra alkalmas helyiségekkel, ahol politikusok találkozhatnak különböző formális rendezvények keretein belül.
(tovább…)
2011. április 23.
A budapesti épített örökség nagy részét az egy évszázaddal ezelőtt épített épületek szolgáltatják. A kor egyik meghatározó művészeti irányzat a szecesszió.
Szececciós kiállításokra járni, szecessziós túrákat tenni ma trendi dolog, és Budapest valóban alaposan el van látva ilyen emlékekkel. Persze csak akkor szoktunk ilyenekre vállalkozni, ha azok a Belvárosban vannak.
Mindannyian ismerjük a hazai szecesszió nagy budapesti alkotásait: Iparművészeti Múzeum, Postatakarékpénztár, Földtani Intézet. Mindannyian Lechner Ödön művei.
Lechner tanítványa, Lajta Béla is számos ismert szecessziós épülettel gazdagította Budapestet: Új Színház, Vakok Intézete, Vas utcai Kereskedelmi Iskola.
Ugyanakkor Lajtának vannak kevésbé ismert alkotásai is, amelyek a Belvárostól távol, sírköves műhelyek közelében, borostyánnal benőtten várnak arra, hogy valaki felfedezze őket.
Ezekre láthatunk szép példákat a Kozma utcai zsidó temetőben.
A temetőfalhoz épített két Lajta alkotás közül a feltűnőbb a Schmidl sírbolt. Igazából rendhagyó türkizkék színével, formájával annyira kiugrik a környezetéből, hogy nem lehet nem észrevenni. Olyan mint egy mézeskalácsház. Elsőre látásra ez meghökkentő, mert a halál fogalmunk (és ennek építészeti megjelenítése) nehezen hosszható összhangba a mézeskalácsházzal. (tovább…)
2011. április 14.
Ha ma a Szabadság tér környékén útbaigazásként megkérdezzük a járókelőktől, hogy merre van a Guszev utca, értetlenül néznek. Soha nem hallottak róla. Ugyanezt az eredményt kapjuk akkor is, ha a Sas utcában tesszük fel a kérdést, ott sem hallott szinte senki a Guszev utcáról. Pedig a rendszerváltásig a mai Sas utca viselte ezt a nevet.
De ki is az a Guszev? És miért róla nevezték el a Sas utcát?
A történet 1949-re nyúlik vissza, amikor emléktáblát lepleztek le a Sas utca Szabadság tér felőli végén lévő, ma bankként működő épületen.
A bronz domborművön a következő szöveg volt olvasható: „Népünk 1848-49-es harcával együtt harcoló, a cári önkényuralommal szembeforduló mártírhalált halt Guszev százados és társai emlékére állította a Magyar Néphadsereg”
Ezek szerint lett volna egy százados, sőt társai is, akikben a cári hadsereg tagjaként a szabadság iránti vágy erősebb lett volna a lojalitásnál, s vállalva minden kockázatot átálltak, s együtt küzdöttek velünk a magyar szabadságért?
Guszev kapitány és feltételezett társai nem ilyenek voltak – merthogy nem is léteztek!
(tovább…)
