A Harrison Ford főszereplésével ismert sorozat újabb és újabb epizódjainak megtekintése után sok ember jön ki úgy a moziból, hogy bárcsak egy rövid időre ő is kitörhetne a mindennapok monotonitásából, kényszereiből és kipróbálhatná, hogy milyen is kalandra indulni a világ egyik eldugott szegletébe, hogy egy, régiséget vagy egy misztikus ereklyét szerezzen meg.
Van egy jó hírem!
Ehhez nem kell sem a frigyláda nyomába eredni, sem bepillantást nyerni a végzet templomába. Elég, ha felülünk a 104A buszra, és Újpestről elmegyünk Rákospalotára.
A Régi Fóti úton elhagyva a panelházakat hirtelen üres, füves térség következik. Ennek közepén egy Lidl, s e mögött sűrű erdő. A főútról csak a sok zöld látszik, és egy kibetonozott mederben folyó patak. Ám ha átbújunk a Lidl telkét elkerítő korláton, és a patakkal párhuzamosan az erdő irányába indulunk, hamar feltűnik egy rom.
Első pillanatra teljesen olyan, mintha valamelyik Indina Jones film háttere lenne. Buja növényzet, ami teljesen körülöleli a négyszögletes romot. A környéken sehol senki, csak a méteres csalán, a fák és a virágzó bodzák. Mintha egy maja templomot fedeztünk volna fel Guatemalában. Pedig csak a Szilas patak rákospalotai szakaszán járunk.
Mi lehet(ett) ez az épület?
1906-ban a történelmi Magyarországon 17304 malom működött. Ez volt az egyik. A rom Budapest egyetlen megmaradt (?) vízimalma.
A malom már az 1800-as évek elejétől működött. Nevét – Liva malom – az 1896-tól üzemeltető Liva Józsefről kapta.
Liva József, ahogy több budapesti malmos is abban az időben, többfunkcióssá tette a létesítményt.
Egyrészt gabonát és takarmányt őrölt, a lapátkerekekre ráengedett víz felduzzasztására 20 méteres strandfürdőt hozott létre, egy másik medencében halakat tenyésztett, télen pedig jeget ”gyártott”, amit a jó idő beköszönte után eladott a henteseknek és vendéglősöknek.
A malmot 1952-ben államosították. Az épületet legértékesebb berendezéseitől az államosítást követően fosztották meg.
A rendszerváltást követően hajléktalanok költöztek a falai közé. Talán éppen az ő jelenlétük mentette meg az épületet – egy időre – a végső pusztulástól. Lakói nem engedték eltüzelni a védelmet nyújtó tetőt, nem engedték széthordani a falakat.
Ez az állapot sem tartott sokáig. 1995-ben ismeretlenek felgyújtották a tetőt. Az üszkös gerendák ma is ott vannak, bezuhanva az épület belsejében, bodzákkal benőve.
Az épület hivatalosan műemléki védelem alatt áll.
Hogy ez mit jelent a mindennapokban, nem könnyű kitalálni…
