Michael Moore híres filmje jutott eszembe a pestlőrinci strand történetéről.
Ha meg akarod találni a strandot, nincs könnyű dolgod.
Az Üllői út külső szakaszán, ott, ahol az 50-es villamos jár, a rendszerváltás után született emberektől hiába kérsz segítséget, furcsán néznek rád. Idősebbektől kell útbaigazítást kérni. A környéken semmi olyan építmény nincs, ami az (egykori) strandra utalna.
De van egy kávéház, a Ráday Gedeon utca és az Üllői út sarkán gesztenyefák mögött megbújó favázas épület – a Zila.
Az épület 1903-ban lövészháznak készült. Homlokzatát a Caput Gloriae Virtus (legfőbb dicsőség a vitézség) felirat díszíti.
Az idők során több nemzetközi céllövő versenyt rendeztek itt. 1912-ben az itt gyakorló Prokopp Sándor Stockholmban 300 méteres hadifegyver kategóriában aranyérmet szerzett.
Az első világháború időszaka alatt ebben az épületben készültek fel a frontra indulók lövészetből, itt búcsúztatták őket a harcba induláskor.
Később a lakosság követelésére betiltották a lövészetet, s az épület rendezvényközponttá változott. A helyi elöljáróság strandfürdőt akart nyitni a területen, de a kezdeti próbafúrások nem találtak meleg vizet.
Az időközben városi rangot szerző Pestszentlőrinc továbbra is sóvárgott egy strand után, amely végül 1949-re valósult meg.
A lövészház a strand öltözőjévé változott.
A kitermelt víz csak 18,5 fokos volt, ezért a strand csak nyári időszakban tudott működni. Ez az adottság jelentősen korlátozta a nyereségességet, s ezért a rendszerváltást követően hamarosan bezárt. Miután a strand megszűnt működni, az épületben rövid ideig biliárdszalonfunkcionált.
Ezután a Zila család tulajdonába került és teljes körű felújítás után 2003-ban nyílt meg, mint kávéház, cukrászda és étterem.
A lövészház mögött elterülő hatalmas 3 hektáros strandon egykor sok fa és nagy labdázó térség is volt.
A Ráday Gedeon (egykor Steinmetz Miklós) utcára merőlegesen elhelyezkedő úszómedence 50×25 méteres volt. Az úszómedencétől a telek belseje fele 1,2 m mély kör alakú gyerekmedencét alakítottak ki.
Egyedül a gyermekmedence vizét fűtötték, mégpedig 30 fokra. A strandfürdő mellett – a 70-es évekig – tisztasági fürdő is működött 12 káddal és 7 zuhannyal.
Egyedüli volt a fővárosi fürdők úszómedencéinél az a megoldás, hogy a kötelező lábmosók és a zuhanyok a medence sarokpontjainál és az oldalak felezővonalainál kerültek kialakításra.
