Lóúsztatótól a Suzuki Ászig

Budapest hidegvizű strandjainak sorsa a rendszerváltáskor nyereségességük, helyesebben annak hiánya miatt megpecsételődött. Tízhez közelít azon strandok száma, amelyekben még a nyolcvanas években jelentős fürdőélet folyt, de ha ma fel akarjuk keresni, csak komoly terepmunkával érünk el eredményt. Vannak köztük olyanok, amelyek még romokban fellelhetők, de számos strand már csak egykori térképeken és a kollektív emlékezetben létezik, mert a területre egy teljesen eltérő funkciójú épületet építettek, s az egykori medencére, napozóágyakra és pancsoló kislányokra már semmi sem utal. A most induló sorozatban ezeket az egykori strandokat keresem fel.

A cinkotai fürdőtársulat 1928-ban jött létre. A strand területén eredetileg egy természetes tó volt, amely sokáig a Gödöllői-dombság nyugati nyúlványairól érkező, hirtelen lezúduló csapadékvíz összegyűjtésére és lóúsztatásra szolgált.

Ezeket a vizeket a strandtól nem messze eredő Caprera-patak szállította a későbbi strandmedencébe.  A patak idegenül hangzó nevét Batthyány Ilonától, a mártír miniszterelnöknek, Batthyány Lajosnak a lányától kapta, aki a közelben lakott, és aki nagy tisztelője volt Garibaldi olasz szabadsághősnek. Caprera szigetét pedig Garibaldi kapta az olasz államtól  ajándékba. (tovább…)

Tisza István 2.0

A Pesti Hírlap  1918. november 1-jén így tudósított a Tisza István miniszterelnök elleni merényletről:
„A Hermina út 35. szám alatti villában, a gyilkosság délelőttjén egy katonatiszt és egy polgári ruhás férfi jelent meg. Bebocsáttatást kértek. Tisza dolgozószobájában fogadta őket. – Mit óhajtanak? A civil válaszolt: –

Ön rejtegeti azt a disznó cseh ügyészt, aki a vádat képviseli ellenem? – Nem rejtegetek senkit sem. – Az idegenek hamarosan eltávoztak.

Minden valószínűség szerint csak előzetes kémszemlét tartottak, hogy otthon van-e Tisza, akiről azt híresztelték a városban, hogy nincs Pesten.

Napközben a külső Hermina úton, a villa tájékán sűrű tömeg verődött össze. Este egynegyed hét óra tájban nyolc baka átmászott a magas vasrácsos kerítésen és a kert pázsitján át a házhoz lopódzott. A hátulsó ajtón mentek be. A Tisza István őrizetére rendelt csendőröket békésen lefegyverezték és benyomultak a villa halljába. Az inas útjukat állta. A zajra előjött Tisza István, felesége és unokahúga, Almássy Denise grófnő. (tovább…)

Vörösbort Budának!

A történelmi borvidékek olyan kisebb-nagyobb földrajzi egységek, ahol évszázadok óta országosan is ismert borokat termelnek. Egy-egy történelmi borvidék jellemzője, hogy rajtuk főbb tulajdonságaiban hasonló jellegű borokat állítanak elő.  A borvidékek nevüket többnyire egy-egy településről vagy tájegységről kapták.  Ezek közé tartozik a budai borvidék is, annak ellenére, hogy ma már Budán nem találunk szőlőföldeket.
Ennek egyaránt oka az 1880-as évek pusztító filoxéra járvány és az a tény, hogy a kipusztult szőlőföldekre a gyors ütemben fejlődő Budapest igényt tartott építési területként.

Emiatt a mai kor emberének már semmit sem mond a budai borvidék legsikerültebb borának a Budai Vörösnek a neve, pedig a filoxéria járványig  ez volt Budapest vezető bora. A Budai Vörös, és annak alapját képező kadarka mára már csak kultúrhistóriai emlékként létezik.

De vannak olyan lelkes borbarátok és kultúrhistorikusok, akik nem akartak belenyugodni ebbe a szomorú ténybe, s létrehozták a Kadarka Kört, annak érdekébe, hogy a fent említett legendás kékszőlő újra bizonyíthasson. (tovább…)

Az elrejtett fürdő

Több ezer ember elmegy előtte nap mint nap, mégsem tudnak róla. Mi az?

Létezik egy olyan fürdő Budapesten, amely diszkréten rejti magát a kíváncsi szemek elől. (Előfordul ennek az ellentettje is: a Frankel Leó úti ál-török fürdő például jól látható, de nem működik!) A titkos fürdő az Erzsébet körút 51. szám alatt található és jelenleg a Royal Spa nevet viseli.

Royal Spa (tovább…)

Törökfürdő?

II. Katalin orosz cárnő 1787-ben a törököktől frissen visszafoglalt Dnyeper vidékére látogatott. A sikeres hadjáratot vezető Grigorij Patyomkin herceg bízva cárnője elismerésében falusi házak homlokzatait állíttatta fel, hogy az uralkodó lássa a visszahódított terület gazdagságát – mondja a legenda.

Ez a történet jutott eszembe akkor, amikor a legutóbb a 17-es villamossal jártam Óbudán. Ugyanis a Frankel Leó úton, szemben a Lukács Fürdővel egy érdekes épület áll. Külső kialakítása és romos állapota miatt nyugodtan gondolhatnánk, hogy egy török fürdővel van dolgunk. De nem. Az épület csak egy ál-törökfürdő. Valójában a Lukács Fürdő egy „kihelyezett” egysége volt, ami népgőzfürdőnek épült 1893-1895 között Ray Rezső Lajos tervei szerint. A svájci származású építész tervezte Budapesten a Hold utcai német nyelvű református templomot és az Erzsébet-körúti Royal Nagyszállót, a mai Corinthia Grand Hotel Royalt is.

A Népgőzfürdő maradványai a Malomtó partján állnak. A Malomtó vizét a mélyből feltörő meleg és hideg karsztvízből kapja. Ugyanezek a források adják a Lukács-fürdő vizének nagy részét is.

Malomtó (tovább…)

Emlékezés egy felhőkarcolóra

Játsszunk!

Kinek mi jut eszébe az alábbi képről?

Chicago
A: Amerika

B: felhőkarcolók

C: Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság

Vajon ennek a bejegyzésnek az olvasói milyen arányban választanak a fenti három lehetőség közül? (tovább…)

Isten szeme

Ha azt a kérdést tenné fel valaki, hogy mi köti össze Kossuth Lajost a Kőbányai sörrel és Zugligettel, valószínűleg csak elvétve találnánk olyan embert, aki tudná a helyes választ.

Nem csoda. A kérdés megfejtéséhez elmélyült nyomozás szükséges.

A Budapest XII. kerületi zugligeti Szilassy út 3. szám alatti hatalmas telek első tulajdonosa valószínűleg Johann Stettner udvari tanácsos volt az 1700-as években. A minden irányból erdő által körülvett telken az 1760-as évektől az Isten Szeméhez címzett fogadó üzemelt. Nevét a telken található tóról kapta, amelybe miután fenékforrásai kiapadtak, a közelben lévő Disznófő forrás túlfolyó vizét vezették.

Isten szeme (tovább…)

Szent István időutazása

Mindannyian ismerjük Szent István lovas szobrát a budai Várban. Könnyű felidézni a király alakját, ahogy délcegen ül a lován, kezében kettős kereszt, fején glória.

Szent István szobor
A szobor talapzatát jelentő márványtömb – ami egyébként a Halászbástyát és a Mátyás-templom újraépítését elkészítő Schulek Frigyes munkája – számos furcsaságot és titkot rejt, amelyeket – a szoborral ellentétben – kevesek ismernek. (tovább…)

Szoborbajok

Jókai 1904-ben nizzai nyaralásából hazatérve megfázott. Május 5-én, este 9-kor annyit mondott: “Aludni akarok”. Elment aludni, és többé már nem ébredt fel. Életének 80. évében hunyt el. Bár halála után rövid időn belül elkezdték gyűjteni a pénzt egy, a személyéről méltó módon megemlékező szobor felállítására, az összeg nehezen gyarapodott.

Egyesek ennek okát feleségében, Nagy Bellában félték megtalálni. Nagy Bellát, a Jókainál 54 évvel fiatalabb színésznőt, az író 1899-ben vette feleségül. A hetvennégy éves Jókai és a húszéves színésznő házassága közfelháborodás tárgya lett. Jókai ekkor írta meg Öreg ember nem vén ember című művét, s egy kötetnyi szerelmes verset is intézett ifjú feleségéhez.

A szobor elkészítéséért felelős bizottság a kor neves szobrászát Stróbl Alajost bízta meg a kivitelezéssel.

Bár Stróbl személyesen is ismerte Jókait, a munkásságáért egyáltalán nem lelkesedett, annak ellenére, hogy Stróbl lányai a szobor alakítása közben gyakran olvastak fel apjuknak az író regényeiből.

A köztéri szobor elkészítéséhez szükséges pénz előteremtésének lassúságát, nemcsak a felháborodott közvélemény tartózkodása magyarázza, hanem az I. világháború közbejötte is. (tovább…)