Játsszunk!

Kinek mi jut eszébe az alábbi képről?

Chicago
A: Amerika

B: felhőkarcolók

C: Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság

Vajon ennek a bejegyzésnek az olvasói milyen arányban választanak a fenti három lehetőség közül?

Mivel nem készítettem on-line kérdőívet, ezért csak becslésekre hagyatkozhatom, de valószínűleg a C verzió mellett voksolók száma szolid az A és a B lehetőséghez képest.

Miért fogadhatjuk el a C-re szavazók véleményét is? Azért mert áll egy épület a Fiumei úton, amelyben  Magyarország első felhőkarcolóját tisztelhetjük.

Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság
A hatalmas vöröstéglás épület baloldali szárnya 1912-13-ban épült a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár székházaként Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. Miután 1928-ban bevezették a kötelező társadalombiztosítás intézményét, az újonnan létrehozott Országos Társadalombiztosítási Intézetnek (jelenleg Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság) nagyobb székházra volt szüksége. Ennek érdekében olyan módon bővítették az épületet, hogy a mellette lévő telekre felhúzták a mai jobb szárnyat, amelynek a homlokzatkiképzése teljesen azonos volt az eredetiével, csak magasabb volt annál. Az eredeti és a hasonmás közti különbséget pedig a két épülettömb közé emelt torony volt hivatott vizuálisan kiegyenlíteni.

Ez a 18 emeletes, 75 méter magas torony lett az ország első magasháza vagy gyakrabban használt kifejezéssel élve az ország első felhőkarcolója.

Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár
Az épület első emeletének magasságában huszonöt dombormű kapott helyet, amelyek szabályos rendben futnak végig az Alföldi utcai homlokzattól a Fiumei úti főhomlokzaton egészen a Dologház utcai kapubejáróig.

Dombormű
A torony és vele együtt a felhőkarcoló-élmény akkor fakult meg, amikor a hatvanas években a felhőkarcoló porladni kezdett – ugyanis bauxitbetonból épült. Ez az építőanyag a 20/30-as években élte virágkorát, de hamarosan rájöttek, hogy szilárdsága az idő múlásával rohamosan csökken, és egy ilyen hatalmas épület esetében hosszútávon ez akár katasztrófához is vezethet. Ezért 1969-ben a tornyot visszabontották a jelenlegi szintre, miközben az alsóbb szinteket megerősítették.

Ezzel megszűnt az épület markáns külseje, és eltűnt Budapest első felhőkarcolója.

Aula

Budapesti Séták
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.