Nyomtalanul

Pestimre egykor volt hidegvízű standjáról keveset tudunk. A Budapest-Lajosmizse vasútvonal pestimrei megállójával szemben 1934-ben épült magánkezdeményezésként. Ügyes üzleti fogásként a medence mellett vendéglőt is nyitottak a fürdővendégek számára. A medence 25X15 méter nagyságú volt, mélysége 0,6 m és 1,4 m között változott.

a medence egykor...

a medence egykor…

A parkosított, kb. fél hektáros terület Nagykőrösi útra néző oldalán volt az öltözőként is szolgáló bejárat. A medence töltő-ürítő rendszerűen működött. A vizet két fúrt kút szolgáltatta. Az elhasználódott vizet egyszerűen kiengedték a stand mögötti mezőgazdasági területre, ami a strand tulajdonosának konyhakertjeként működött.

a domb rejti az egykori medencét

a domb rejti az egykori medencét

A medence mellett a téli időszakban jégpályát üzemeltetett a tulajdonos. A strand valamikor az 1970-es években szűnt meg. Helyén jelenleg a Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola sportpályája található.

a strandról a bácsi is mesélt, aki gyerekként gyakran járt ide

a strandról a bácsi is mesélt, aki gyerekként gyakran járt ide

Sósvíz Pesten

A pesterzsébeti strand az 1920-as években épült a Soroksári-Dunaág partján. A közvetlenül a strand mellett kialakított gyógyvizes fürdő 1932-ben létesült, amikor a 330 méter mélységű gyógyvizet adó kutat fúrták.
Abban az időben a magántulajdonban álló fürdő kád- és medencefürdőkön keresztül kínálta szolgáltatásait a gyógyulni vágyóknak. Különlegessége az volt, hogy a budapesti fürdők közül egyedüliként rendelkezett jód, bróm és só tartalmú vizet adó kúttal. A jelenlegi is álló fürdőépület az egykori budai törökfürdők külső megjelenését utánozza: rusztikus kőburkolattal és vörösréz fedésű rézkupolával épült.

a fürdő egykor

a fürdő egykor

Az épületben található medencék alakja, elrendezése is a törökkori fürdők világát idézi: az épületben egy nagy, szabályos nyolcszögletű és két kisebb, téglalap alakú medence található. A nyolcszögletű medence vize 36 fokos volt, a két kisebbé pedig 28 és 39 fokos.

így néz ki most

így néz ki most

A gyógyvizet füdőkúraként ízületi elváltozások, porckorongsérv és idegzsábák kezelésére alkalmazták, míg ivókúraként vérszegénység, valamint gyomor- és légúti hurutos megbetegedések kezelésére volt hasznos. Az eredeti, 1932-ben fúrt, gyógyvizet adó kút az erősen agresszív víz hatására idővel tönkrement, ezért 1956-ban új gyógykutat fúrtak, ami 112 méter mélységből, percenként 110 liter vízhozammal szállította a meglehetősen hűvös, 15 fokos vizet. Ez a vízhozam meglehetősen alacsony, más budapesti gyógyforrások vízhozamához képest. (Például a Lukács-fürdő Római forrása 1900 liter vizet szállít percenként.)

a bejárat

a bejárat

A gyógyvíz erősen konyhasós, literenként 12 grammot tartalmaz, gyorsan tönkretette a fürdő gépészeti részeit, ezért azokat folyamatosan cserélni kellett. 1958-ban fúrtak egy másik, magas kéntartalmú vizet adó kisebb kutat, amely 36 méter mélységből adja a szintén 14-15 fokos vizet.
A strand épületei és maguk a medencék (hullámmedence és gyermekmedence) a fürdőtől délre helyezkednek el egy nagy füves térség közepén. A Dunához egészen közel található 900 nm, szokatlanul T alakúra kiképzett medence keskenyebb végéhez hullámgépház csatlakozik. Egy 45 LE hullámgép keltette a hullámokat, ami, mint attrakció, kiemelte a strandot a budapesti strandok közül.

a hullámmedence lépcsői

a hullámmedence lépcsői

A strand 2001-ben zárt be. Mivel a hullámmedencét a föld mélyebb rétegeiben a Dunággal összefüggő kútból töltötték fel, ezért vize hideg volt. Emiatt csak a csak a meleg nyári szezonban tudott működni, és ez veszteségessé tette működését.

ritka a vendég

ritka a vendég

A felújításra váró gyógyfürdő részt 2005-ben zárták be. A vendégek igényeit kiszolgáló épületek állaga és berendezései leromlottak, és szükséges lenne új, több vizet adó gyógykút fúrására is.
A teljes fürdőkomplexum jelenleg a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-hez tartozik.

enyészet

enyészet

Puska, kóla, sültkrumpli

Michael Moore híres filmje jutott eszembe a pestlőrinci strand történetéről.

Ha meg akarod találni a strandot, nincs könnyű dolgod.

Az Üllői út külső szakaszán, ott, ahol az 50-es villamos jár, a rendszerváltás után született emberektől hiába kérsz segítséget, furcsán néznek rád. Idősebbektől kell útbaigazítást kérni. A környéken semmi olyan építmény nincs, ami az (egykori) strandra utalna.

De van egy kávéház, a Ráday Gedeon utca és az Üllői út sarkán gesztenyefák mögött megbújó favázas épület – a Zila.

Az épület 1903-ban lövészháznak készült. Homlokzatát a Caput Gloriae Virtus (legfőbb dicsőség a vitézség) felirat díszíti.

Az idők során több nemzetközi céllövő versenyt rendeztek itt. 1912-ben az itt gyakorló Prokopp Sándor Stockholmban 300 méteres hadifegyver kategóriában aranyérmet szerzett. bővebben…

Koncert az úszómedencében

Rákoscsaba kisebbik – egykor volt strandja – Rákoscsaba-Újtelepen található.

Az 1 hektárnyi területen két medence került kialakításra. Az 50 méteres hosszúságú úszómedencét – a megszokottól teljesen szokatlan módon – középen kettéválasztották. Így biztosították azt, hogy amíg az egyik részt leengedik, s újra feltöltik, addig a másikat használhassák a fürdőzők.

Rákoscsaba-Újtelepi Strand medence ma

Szintén érdekessége (volt) ennek a strandnak, hogy a medence, nem hosszirányban, hanem keresztirányban lejt. Ez a megoldás tette lehetővé a kettéosztást, hiszen így mindkét térfélen egymástól függetlenül tudták garantálni a víz folyamatos mélyülését, ami a régi műszaki eljárásokban (gravitációs elvezetési mód) szinte minden medencét jellemzett. bővebben…

Táncparkett a strandon

Az 1936-ban megnyitott Rákoscsabai (Mária) Strandfürdő közvetlenül a Budapest-Hatvan vasútvonal mellett helyezkedik el.01.jpg

A 2 hektáros, egykor platánokkal, és juharfákkal szépen telepített területen két medence található.  A téglalap alakú úszómedence 50X25 méteres nagyságú.

Az úszómedencék kivitelezésénél nem megszokott módon, mind a négy oldalon lépcső vezet a medence aljáig, de úgy, hogy a hosszú oldalon csak a teljes hossz feléig tart a lépcső.

Rákoscsabai (Mária) Strandfürdő régen bővebben…

Az elveszett tanmedence nyomában

Az Orczy-kert nevét Orczy Lőrinc tábornokról kapta. 1783-ban azért vásárolta a területet, hogy ott vadászhasson.

A tábornok fia a vadászterületből angolkertet varázsolt, ami – miután megnyitották a nagyközönség előtt is – hamarosan a fővárosi emberek kedvelt kirándulóhelye lett.

A park annyira és felkapott volt, hogy 1815-ös pest-budai tartózkodása során Ferenc császár, I. Sándor cár és Frigyes Vilmos porosz király közösen látogatták meg és élvezték szépségét.

1829-ben a kertet a magyar katonatisztképzés számára vásárolták meg, s az elkövetkező években Pollack Mihály tervei alapján ide építették a Ludovika Akadémiát. Ekkor a közpark jellege teljesen háttérbe szorult, az akadémia gyakorlóteret és lovaspályát épített ide.

A második világháború után az egykori Ludovika területeinek és épületeinek egy részét a VIII. kerületi Tanács kapta meg, és 1960-tól a parkot – Asztalos János Ifjúsági Park néven – iskolai sportolás céljára alakították ki. bővebben…